Cselekvési program Gyöngyöspata roma lakosságának felzárkóztatására
A faluban több száz évig békésen élt együtt a roma kisebbség és a nem roma többség. Hosszú generációkon keresztül a mezőgazdasági termelés határozta meg a falu arculatát, adta az itt élők kenyerét. Az utóbbi 15-20 évben gazdasági, szociális és társadalmi okok összessége vezetett oda, hogy a roma lakosság sem a tanulásban, sem a munka világában nem tudott lépést tartani a többségi társadalommal.
A faluban élő romák között igen alacsony a foglalkoztatottság aránya, 450 főből kb.10-15 rendelkezik bejelentett munkahellyel, a többieknek a közmunka és a szociális segély biztosít megélhetést. Az itt élő roma lakosok közül jelenleg 1, azaz egy fő rendelkezik érettségivel, a továbbtanulási hajlandóság igen csekély. A község lakosságának közérzetét nagymértékben rontotta az utóbbi években egyre szaporodó ún. megélhetési bűnelkövetés , hiszen a szociális problémákat nem lehet hosszú távon így megoldani. Az elmúlt 15 év alatt eltűnt, romhalmazzá vált a Kecske-kő kb. 30 hektárnyi területe, ami előtte Gyöngyöspata nyaraló negyede volt hobbikertekkel, gyümölcsösökkel, pincékkel.
A közbiztonság romlása, az állandóan utcán tartózkodó, unalmukban időseket molesztáló fiatalok, a saját kertjeiket nem művelő felnőttek követelőző viselkedése, továbbá a romák lakta területen felhalmozott szemét mind-mind előidézte a roma lakossággal szemben kialakult megbecsülés és bizalom elvesztését.
A pattanásig feszült helyzetre csak a helyi roma és nem roma lakosság közös akarata esetén tudunk megoldást találni. A közös szándék kialakítása után meg kell jelölni a közös célt, amit el szeretnénk érni. A jelenlegi legfontosabb cél a falu közbiztonságának javítása, amely mellett halaszthatatlan, mint alternatíva a foglalkoztatottság növelése, valamint a továbbtanulási hajlandóság javítása. A romák felzárkózásának csak két útja van: a munka és a tanulás.
Ezen célok eléréséhez szoros együttműködés szükséges a községi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat között, de elengedhetetlen az iskola- és óvodapedagógusok, jegyző, gyámügyi előadó, védőnő, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat és egészségügyi szakemberek összehangolt odaadó munkája is.
A cselekvési program végrehajtásában nagy segítséget jelentene a vallási nevelés erősítése a roma gyerekek és fiatalok körében.
A program egyes részei egyforma fontossággal bírnak, de a közbiztonság javítására tett javaslatok, mint leggyorsabban eredményhez vezető tervek kerülnek először tárgyalásra.
1.) Közbiztonság javítása
a.) A községben dolgozó rendőri létszám növelése
Fontos a folyamatos rendőri jelenlét a településen. Szükséges az itt szolgálatot teljesítő rendőrök gépjárművel való ellátása, hogy bejelentés esetén 10 percen belül a helyszínen lehessenek.
Az eddigi bűnügyi statisztikák a kisebb anyagi kárt okozó bűncselekményeket nem tartalmazzák, mert nem kerültek bejelentésre. Ez változtatásra szorul, mert a legkisebb bűncselekményt is jelenteni kell a valós kép kialakításához. Ennek a megvalósításához a helyi jegyző és a rendőrség együttműködése szükséges, hiszen sokszor az önkormányzathoz kerül bejelentésre a lakossági panasz.
b.) A helyi rendeletek áttekintése
Egyértelmű helyi rendeletet szükséges alkotni a mozgóárusokról, mozgófelvásárlókról, közterület foglalásról, szemétlerakásról, szemetelésről, mert a jogkövető magatartást megkövetelni csak így lehet.
c.) A polgárőrség, az önkéntes figyelőszolgálat és a roma polgársegítő csapat működése
A már megalakult civil szerveződések összehangolt, törvényi kereteket betartó tevékenysége a rendőrség munkáját segíti. Minél több lakos vesz részt ezekben az önszerveződő közösségekben, annál többen figyelnek más értékeire, javul a lakossági bűnmegelőző tevékenység hatékonysága.
d.) A kisebbségi önkormányzatot támogassuk azon törekvésükben, hogy a bűnöző életformát választó embereket kiközösítsék maguk közül.
e.) Mezőőri szolgálat kialakítása
A külterületeken történő vagyonelleni bűncselekmények, mezőgazdasági lopások megelőzése nagyon fontos, hiszen a faluban sok család földművelésből él. A mezőőri szolgálatot az önkormányzat és a hegyközség közösen kell, hogy működtesse.
2.) Oktatás, nevelés
a.) A helyi általános iskolában szükséges 2 fő roma származású pedellus foglalkoztatása a renitens tanulókkal való problémák csökkentésére.
b.) Amennyiben sem a szülő, sem a tantestület nem képes eredményt elérni egy-egy agresszív, normákat be nem tartó tanulónál, a törvények adta lehetőségeket használva, el kell tanácsolni az iskolából.
c.) A hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók felzárkóztatása érdekében a délutáni órákban foglalkozások tartása, ahol a házi feladat segítséggel történő elkészítése mellett közös játék és a szabadidő hasznos eltöltése is megvalósulna. Így a gyerekek nem az utcán töltenék az időt, hanem szervezett keretek között az iskola épületében vagy az udvarán.
d.) Az általános iskolát elvégzett roma fiatalok nagy része 1-2 év után abbahagyja a középiskolát, amelynek oka elégtelen tanulmányi eredmény vagy hiányzás miatti kizárás. A tanulmányi eredmények javítása érdekében számukra is szükség lenne iskolán kívüli segítségre, amelyet tanoda kialakításával lehetne elérni. A tanoda lehetőséget adna a fiataloknak, hogy délutánonként közösen, szakember bevonásával elsajátítsák a középiskolai követelményeket. Így a negatív élmények által gerjesztett hiányzások száma is csökkenne. Cél, hogy a roma fiatalok is szakmát szerezzenek, a munkaerőpiacon megtalálják számításukat, ne segélyből kelljen élniük.
e.) A szülőkkel való együttműködés erősítése
Az óvodás kort elért gyermekek szüleit meg kell győzni az óvodában töltött 3 év fontosságáról, hiszen ebben az időszakban alapozzák meg az iskolai tudást. Az a roma gyermek, aki csak az iskolakezdés előtti 1 évet tölti óvodában, már nagy hátránnyal kezdi az iskolát, amely hátrány szülői segítség hiányában csak egyre nő.
Ugyanilyen fontos a szülők meggyőzése a továbbtanulás fontosságáról, a jó képességű roma gyermekek számára megfelelő középiskola választásáról, hiszen többször tapasztaltuk, hogy a szülő nem engedi szakközépiskolába jobb képességű gyermekét.
f.) Az iskolában jól teljesítő (tanulmányi vagy magatartási szempontból) gyermekek tanulmányi kirándulással való jutalmazása. Pályázati források biztosítása esetén nyári táborozás megszervezése roma gyermekek számára, ahol az élményeken kívül sok olyan életmóddal és alapműveltséggel összefüggő ismeretre tehetnek szert, amit szüleiktől eddig nem sajátítottak el.
g.) Ösztöndíj program folytatása
A már 3 éve működő hátrányos helyzetű középiskolás gyermekek pénzügyi támogatási programjának tovább folytatása, lehetőség szerinti bővítése.
e.) A gyermekek, fiatalok életében nagyobb szerepet biztosítani a hitéleti nevelésnek, melyben az egyház segítségére számítunk.
3.) Munkahelyteremtés
Az önkormányzat keresse meg az összes lehetőséget a munkahelyek számának emelésére.
a.) A lehető legmagasabb létszámra pályázzunk a közmunkaprogramokban.
b.) Fel kell keresnünk olyan cégeket, ahol alacsony iskolai végzettségű dolgozók alkalmazása szóba jöhet. Segítséget kérünk roma lakosaink foglalkoztatásában. Ilyen cég lehet például a Közútkezelő Kht., MÁV, mezőgazdasági cégek,
c.) Helyi lehetőségek feltárása
Országosan egyre nagyobb igény van vályogtégla gyártására, amelyet korábban a településen romák végeztek. Szakemberekkel meg kell vizsgáltatnunk a lehetőségét a vályogvetés újraindításának. Kis anyagi ráfordítással, helyi adottságok kihasználásával több család megélhetését biztosíthatná ez a tevékenység.
d.) A községben él még két roma lakos, aki a kosárfonás mesterségét ismeri. Az ő segítségükkel kosárfonó tanfolyam szervezésére lenne lehetőség a fiatalok körében. Egy kihalófélben lévő mesterség elsajátítása kereső foglalkozást is jelenthet néhány ember számára.
e.) Pályázati lehetőség kiaknázásával az önkormányzati földterületeken kertészet beindítására is lehetőség nyílna, amely a munkahelyek mellett a helyi közétkeztetés élelmiszer igényét is kielégíthetné.
4.) Egészségügy és közegészségügyi teendők
A roma lakosság korábban nem vette igénybe a községben működő szemétszállítási szolgáltatást. A felgyűlemlő szemetet a kertjeikben, az utcán, illetve a patak melletti közterületeken helyezték el. Többszöri takarítási akció és rágcsáló irtás ellenére is a környék állapota tragikus, közegészségügyi veszélyeket rejt.
a.) Az új bérpótló támogatási rendelet lehetővé teszi a szemétszállítási szerződés megkötés elmaradásának szankcionálását. A szerződést a családok megkötötték, már a szolgáltatást igénybe veszik. A szemét illegális elhelyezését most már súlyosan büntetni kell.
b.) Az eddig illegálisan elhelyezett szemetet össze kell szedni. A családi kertekben a tulajdonos tegyen rendet. A közterületet és a patak partját közmunkások segítségével kell tisztává tenni. A szemét elszállításáról az önkormányzat gondoskodjon. A későbbiekben a tisztaságra a lakosok aktív segítségével vigyázni kell.
c.) A roma családok kertjeiben találhatő árnyékszékek állapota igen rossz, néhány helyen nincs is, amely közegészségügyi szempontból veszélyeket rejt. A közmunkások segítségével fa árnyékszékek készítését javaslom, amelyet a családok ingyenesen megkapnak. Amennyiben eltüzelik vagy megrongálják, az árát ki kell fizetni. A fa anyag biztosítására támogatókat kell keresni.
d.) A családok nagyrésze fürdőszobával nem rendelkezik, a személyes higiénia minimális feltételei sem állnak rendelkezésre. A helyzet a külföldön már működő ún. fürdőház kialakításával javulhatna. Meg kell vizsgálni a lehetőségét egy olyan helyiség kialakításának, ahol 3-4 zuhanyzó, angol WC és 2 automata mosógép kerülhet elhelyezésre. (Akár a tanoda épületében is elhelyezhető.) Az épületet a kisebbségi önkormányzat felügyelné, minden rászorúló használhatná.
e.) A roma lakosság körében az egészségtudatos életforma kialakítása érdekében egészségügyi oktatás szükséges. A gyermekeket az iskolán keresztül lehet elérni, ebben a védőnő és a gyermekorvos szerepe fontos. A felnőttek megszólítása a háziorvos irányításával lehetséges. A fő témák: dohányzás, alkoholfogyasztás, drog megelőzés, az egészségügyi szűrővizsgálatok fontossága, étkezési szokások, fogamzásgátlás. A szervezési munkában a kisebbségi önkormányzat segítsége elengedhetetlen.
5.) Békesség, megbecsülés, tisztelet visszaszerzése
A községben évek óta fennálló és egyre súlyosbodó problémák vezettek oda, hogy a roma és nem roma lakosok között feszültség alakult ki, a bizalom, egymás tisztelete csökkent. Jelenleg mindkét részről érezhető előítélet. A változtatás igénye a falu lakosai részéről fennáll, de már nem bíznak a megvalósításban, ezt a bizalmat erősíteni kell.
A bizalomvesztést ellensúlyozná, ha az emberek látnák a roma családok kertjeinek művelésbe vonását, a kertek folyamatos gondozását. Örömmel látnánk, ha a szeméthegyek helyett 20 évvel ezelőtthöz hasonlóan virágoskertek díszítenék a házak udvarát.
A cselekvési program ezen részét már elindítottuk. Támogatók segítségével 28 kertet felszántattunk, vetőmagburgonyát és zöldségmagokat osztottunk. Az indulás az évek óta parlagon lévő cserjékkel benőtt kertekben igen nehéz, de az idei munka alapozza meg a jövő évi könnyebb művelés lehetőségét. A nem roma lakosság segíteni akarását bizonyítja, hogy szinte kérés nélkül virágmagokkal, palántákkal segítik a virágosítást.
A kertek művelése több okból is hasznos lenne. A munka értelmes elfoglaltságot adna a munkahely és iskolai feladatok nélkül unatkozó embereknek, a megtermelt élelmiszer csökkentené a családok anyagi kiszogáltatottságát, valamint megismernék annak a munkának a nehezségét és értékét, amit mások kertjében néhányan rendszeresen tönkre tesznek. Ha a saját kert értéket terem, azt bekerítve, kialakulhat a magántulajdon védelmének szemlélete is. ( Eddig a műveletlen kertek indoka az volt, hogy úgyis ellopják a szomszédok. )
A községben kialakult, a média valamint politikai pártok által még inkább gerjesztett konfliktus nem oldható fel egyik napról a másikra. A fenn leírt komplex program sok résztvevő összehangolt munkájával érhető el, hogy hosszútávú eredményt hozzon. Ehhez a munkához az anyagi feltételeket támogatók és pályázatok bevonásával az önkormányzatnak kell biztosítani.
Kérem a képviselőtestületet, a kisebbségi önkormányzat tagjait, az intézmények vezetőit és az érintett szakembereket véleményezzék a fenn leírtakat, tegyenek javaslatokat. A megvalósításra Önök által is alkalmasnak tartott program elindításának feltételeit részletesen ki kell dolgozni, költségvetését fel kell mérni, az anyagi fedezetet elő kell teremteni és a lehető legkorábban meg kell kezdeni a megvalósítást.
Ez az ezer éves multra visszatekintő csodálatos település az utóbbi hónapban kétes hírnévre tett szert országosan, pedig nem erről kellene megismerni, hanem gyönyörű domborzatáról, jó borairól, finom gyümölcseiről, dolgos és vendégszerető lakosairól.
Ha a fenn leírt ötletek, tervek megvalósítása sikerülne és látványos eredményt érnénk el, sok hasonló gondokkal küzdő településnek példaértékű irányt tudnánk mutatni gondjaik megoldásában. Ezen cél eléréséhez minden lehető fórumon segítséget kell kérnünk.
Mint a szociális bizottság elnöke, a települési önkormányzat képviselője, a községben 20 éve dolgozó háziorvos én ezekben az tervekben látom a lehetőséget a roma lakosság felzárkóztatására, életkörülményeinek javítására, a gyermekek jövőjének biztosítására, ezáltal a község életében elfoglalt helyük normalizálódására.
Gyöngyöspata, 2011. április 6.
Dr. Kecskés Mária
Eü. és Szoc. Bizottság elnöke
Nincs kapcsolódó hozzászólás.